A nyári hónapok nemcsak a szőlő érését, hanem számos borvidéken a hagyományok, ünnepek időszakát is jelentik. Az egyik legismertebb és legkedveltebb szent, akinek neve összeforrt a szőlőtermesztéssel és borkultúrával, Szent Donát – vagy latinul Sanctus Donatus –, a borászok és szőlőművelők védőszentje.

Ki volt Szent Donát?

Szent Donát a 4. században, i.sz. 300 és 362 között élt, és Rómában született, de Arezzo (Toszkána) püspökeként teljesedett ki az élete. Egy keresztényüldözés során elveszítette szüleit, és az arezzói püspök nevelte fel. A fiatal Donát végigjárta az egyházi szolgálat lépcsőfokait: lett lektor, diakónus, pap, majd püspök.

Számos csodatétel fűződik nevéhez – a legendák szerint például egy sárkányt győzött le, amely megmérgezte a város kútját, valamint egy eltört kehely darabjait rakta össze imádsággal. Ezek a történetek is hozzájárultak ahhoz, hogy szentként tiszteljék, és a hívők évszázadokon át hozzá fohászkodjanak segítségért.

Miért lett a borászok védőszentje?

Szent Donát neve különösen a szőlő és bor kapcsán vált ismertté. Európa számos borvidékén hiszik, hogy megóvja a szőlőt a jégesőtől, vihartól és betegségektől, és jó termést, valamint minőségi bort biztosít az áldásával. Ezért vált a borászok mennyei patrónusává.

Szent Donát nemzetközi szentje a borkultúrának

Bár Magyarországon kiemelkedően nagy a tisztelete, Szent Donát nem kizárólag a magyarok védőszentje – nemzetközi szinten is jelen van, és sok borvidéken fordulnak hozzá segítségért.

• Ausztriában, különösen Burgenland és Stájerország borvidékein találkozhatunk Donát-szobrokkal és hozzá kötődő ünnepekkel.
• Németország Rajna-vidéki borászai is gyakran hívják segítségül a szentet a termés megóvására.
• Szlovéniában és Horvátországban is vannak hozzá kötődő hagyományok.
• Olaszországban, különösen Toszkánában, ahol püspökként tevékenykedett, szintén számos templom és szobor őrzi az emlékét.

Ez a széleskörű jelenlét azt mutatja, hogy Szent Donát a borkultúra nemzetközi védőszentjévé vált, és a szőlőművelők közös hite és tisztelete kapcsolja össze a különböző nemzeteket.

Kiemelkedő példa, Eger

1716-ban az egri püspök hivatalosan is a borvidék védőszentjévé nyilvánította, amikor felszentelte a róla készült szobrot, és áldását kérte az Egri borvidék szőlőire és boraira. Azóta a legenda szerint az Egri Bikavér kiváló minősége is Donát közbenjárásának köszönhető.
Egerben minden évben július második hétvégéjén háromnapos ünnepet rendeznek Szent Donát tiszteletére, ahol természetesen a térség borai is középpontba kerülnek.

A hagyomány él és fejlődik

Szent Donát ünnepe hivatalosan augusztus 7-én van, de az ehhez kötődő ünnepségek és boráldások sok borvidéken már júliusban megkezdődnek, lásd Anna napján (06.26). A borászok ilyenkor szentmiséken kérnek áldást a szőlőre, szőlőáldásokat tartanak, és sok helyen vallási és közösségi események kísérik a megemlékezést.

Szent Donát több mint egy helyi védőszent – alakja összeköti a tradíciót, a természetet és a hitet, miközben nemzetközi kulturális örökség része is. Akár az egri dombokon, akár a burgenlandi lankákon, akár egy olasz faluban áll egy szobra – üzenete ugyanaz: a természet ajándék, amelyet védeni és megbecsülni kell. Egy pohár borban pedig talán ott rejtőzik az ő áldása is.