webáruház

Badacsony, a budai zöld hazája

A fajta a filoxéravész után a Badacsonyi borvidéken jelent meg újra, de borát nem becsülték sokra, ennél fontosabb feladatot szántak a szőlőnek. A Badacsonyi borvidék büszkesége, a kéknyelű beporzásához tartották, annak ugyanis csak nőivarú virágai vannak, és ha nem telepítettek volna a gazdák minden kéknyelű sor mellé egy budai zöldet, aligha remélhettek volna termést. Teltek az évek, a budai zöld tette a dolgát, de borával kizárólag házasításokban találkoztunk. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy meg kellene talán nézni, mire is képes önállóan ez a mellőzött fajta.

A budai zöld illat-és ízjegyei

A budai zöldből viszonylag kevesen készítenek fajtabort, de akárkiét is kóstoljuk, abban biztosak lehetünk, hogy az átlagosnál élénkebb, lendületesebb savtartalom, és intenzív ásványosság jellemzi, ez ugyanis mindegyikre igaz. A fiatalabb boroknál az őszibarackos, citrusos, zöldalmás gyümölcsösség ad a mineralitásnak szép ellenpontot, az idősebbeknél a teltebb kortyban inkább a mézes, propoliszos, jelleg dominál – a kötelezően hozzátartozó ásványosság mellett.

Miért szeretjük a budai zöldet?

Nem szeretjük feltétlenül, és nem szereti mindenki. A budai zölddel barátkozni kell, ízét, savait élvezni leginkább az értő borfogyasztók fogják, de a nyitott kezdők is próbálkozhatnak. Hízelgést senki ne várjon tőle, határozott, stabil karakter, megingathatatlan. Aki viszont szereti a kéknyelűt, ki ne hagyja!

Hogyan kínáljuk?

Fehérboros pohárban, 8-10 fokon - nyáron akár fröccsként is. A gondosan elkészített, komolyabb beltartalmú budai zöld borok jól érlelhetőek, ha egy korosabb tétellel találkozunk, töltsük nagyobb kelyhű pohárba, és ne sajnáljuk tőle az időt